A Bulguksa egy buddhista templom Dél-Korea egyik világörökségi helyszíne. Silla királyság korában épült 751 és 774 között, továbbá az ország hét nemzeti kincse is itt található.

Története

Régen Bulguksa helyén egy kis templom állt, amit 528-ban  Beopheung  király építetett feleségének. A ma is látható építmény kivitelezését Kim Dae-seong király főminisztere rendelte el, miszerint hagyomány volt a szülők emlékére templomot emeltetni, ám ezt biztos források nem támasztják alá. 774-ben lett kész az épület és a „Buddha országának temploma” nevet kapta.

Később a Goryeo majd a korai Joseon dinasztia többször is felújítatta. Mivel a templom fából készült az Imjin háborúban* (1592-1598) leégett. Az újraépítési munkálatok 1604-ben kezdődtek meg, és ezzel együtt bővítették is. Az elkövetkezendő években többször fel lett újítva, de mindig kifosztották a templomot.

Végül, amit ma is láthatunk egy politikusnak, név szerint Park Chung Hee-nek köszönhetjük, aki megpróbálta kivitelezni a Silla idei formáját. A rekonstrukció* 1969-től 1973-ig tartott, majd 1995-ben az UNESCO Bulguksa templomot és a tőle 4 km-re lévő Seokguram barlangot a világ kulturális és természeti örökségének nyilvánította.

Teljes cikkért kattintsatok a bővebbenre!

Mikor egy új kultúra kerít minket hatalmába, óhatatlanul is új étkezési szokásokat ismerünk meg, melyek nem hagynak nyugodni, amíg ki nem próbáljuk az adott ország kedvelt, s híres ételeit. A koreai kultúrával sincs ez másképp, hiszen a kiépített, tudatos kulturális programjaik jelentős részét teszi a koreai gasztronómia. Viszont, azt fontos az elején leszögeznem, hogy az étkezési szokásokat sem érthetjük meg a társadalmi berendezkedés, s a hagyományaik ismeretei nélkül.

Kezdjük, rögtön az ízekkel!
Keleten a legfontosabb dolog, a lélek egészsége. Szemben a nyugati orvoslással, amely csupán tüneteket kezel, addig a keleti orvoslás, mindig a probléma gyökerét keresi meg. Hogy jön ide a gyógyítás? Nagyon egyszerű a válasz, tartja egy számunkra is ismert mondás:
„Az vagy, amit megeszel. „
Így az étkezések, s az ételek elkészítésére komoly hangsúlyt fektetnek keleten, nem csak Dél- Koreában. A koreai ételt leginkább ezzel a két szóval tudnám jellemezni: egyszerű és egészséges. Amitől pedig még elegáns is tud lenni, az a tálalás. De ezt később fejtem ki.
Fontos az ízek egyensúlya,   a "pentaton" ízek harmóniájával szokták jellemezni; az édes, a savanyú, a sós és a keserű mellé ötödiknek az erőset is külön íznek fogják fel és ezen öt íznek a harmóniájára törekedtek, akárcsak a mai belső-ázsiai népek.
A koreai ételek különlegessége a fűszerezésükben rejlik. Általában sokféle fűszert használnak, köztük szójaszószt, hagymát, fokhagymát, őrölt szezámmaggal kevert sót, szezámolajt, és őrölt borsot és paprikát.

Teljes cikkért kattints a Bővebbenre!

Annyeong!
Üdvözlök minden kedves Koreát szerető és Koreával megismerkedni vágyó olvasót. Lexa vagyok, és az a megtiszteltetés ért, hogy az én cikkemet olvashatjátok először az oldalunkon. :)
Legelső írásunk egy éppen aktuális és Korea életében nagyon fontos eseményről fog szólni. Fogadjátok sok szeretettel!

A Chuseok (추석) nem más, mint az egyik legnagyobb és legfontosabb ünnep Koreában. Ugyan a hálaadás egyetlen nap csupán, de kiegészítve az előtte és utána következő munkaszüneti nappal, igazi családi ünneppé válik számukra.

Hogy mi is ez pontosan?

A Chuseok, vagy más néven hangawi (한가위), nem más, mint egyfajta hálaadás vagy aratóünnep. Ahogyan az elnevezés is mutatja - a han (한) jelentése "nagy", a gawi (가위) jelentése "a nyolcadik hónap/ősz idusa" - minden évben a Holdnaptár szerinti nyolcadik hónap 15. napján tartják ezt az ünnepet. Tehát a Chuseok a holdtöltékhez igazodik - akárcsak a Húsvét vagy a Pünkösd - ami idén szeptember 19.-ére esett.

Honnan származik mindez?

Az ünnep pontos eredete nem ismert. A legelfogadottabb magyarázat szerint, megalapítását a Silla királyság harmadik királyának köszönhetik. Yuri király szövő versenyt hirdetett két csoport között, és az egy hónapig tartó verseny után a több szövetet készített csoportot bőségesen megvendégelték.

Egy másik történet szerint Silla ezen a napon nagy győzelmet aratott a rivális Baekje királyság felett. Az ezután tartott ünnepségek során szövő, íjász és harcművészeti versenyeket tartottak.

Néhányan viszont ősi vallási szokásokból eredő és a Hold imádatához köthető ünnepnek tartják. A Nap jelenléte az emberek számára megszokott, ellentétben a teliholddal, ami jóval ritkábban fordul elő. Éppen ezért nagyon különlegesnek tartották, és ennek alkalmából minden évben fesztiválokat, ünnepségeket rendeztek a telihold napján.

Az ünnephez kapcsolódó szokások

A családok Chuseok reggelén összegyűlve, az azévi friss termésből készített ünnepi ételekkel és alkoholos italokkal megrakott asztallal, hanbok-ba (hagyományos koreai ruha) öltözve mondanak köszönetet az őseiknek a bőséges terményért, a jó szüretért és aratásért*. Hálájukat úgy fejezik ki, hogy ezzel "megvendégelik" őseiket, mert a koreaiak hisznek abban, hogy az emberek, és így szeretteik lelke haláluk után is velük marad és védelmezik a családjukat.

Az asztalon mindig megtalálható az úgynevezett ragacsos rizses sütemény, a songpyeon (송편). Ez nem más, mint rizslisztből készült kis gombóc, amit mindenféle egészséges dologgal: szezámmaggal, dióval, mogyoróval, babbal, fahéjjal, mézzel van megtöltve. A gombócokat egymásra halmozzák, és tűleveleket tesznek közéjük, hogy gőzölés közben átvegyék annak illatát.

Ennek a süteménynek is megvan a maga története. A rizslisztből készült kerek tészta jelképezi a teliholdat, de amikor belerakjuk a tölteléket és megformázzuk a gombócokat, azok inkább egy félholdra hasonlítanak. A koreai történelemben él egy legenda, amely azt mondja, hogy ez a két forma jelképezi a Korea területén egykor párhuzamosan uralkodó két királyságot: Baekjae-t (telihold) és Sillát (félhold). Uija király idején - aki a Baekjae királyságban uralkodott - találtak egy teknőst, akinek a hátán a "Baekjae egy telihold és Silla egy félhold" felirat volt olvasható, ezzel Baekjae elestét és Silla felemelkedését jövendölve. Ez a prófécia végül igaznak bizonyult mivel Silla legyőzte a rivális királyságot a köztük dúló háborúban. Innentől kezdve a félholdat a győzelem és fényesebb jövő jelének tekintették. Ezért Chuseok idején a családok összegyűlnek a telihold alatt és a félhold alakú songpyeon-t elfogyasztva sikeres jövőt kívánnak maguknak és egymásnak.

A reggeli szertartás után a családok meglátogatják szeretteik sírját,* és a sírokat megtisztítják, rendbe teszik, a gyomokat eltávolítják, így mondva további köszönetet.*

A nap többi részét, kellemesen kikapcsolódva, a családjukkal, barátokkal töltik, és más egyéb ilyenkor szokásos időtöltéseknek hódolnak. A férfiak például koreai birkózás,* illetve íjász versenyeken vehetnek részt, a nők és lányok pedig hagyományos koreai körtáncot* járnak.

Ha szeretnétek ezeket élőben is látni, akkor ajánlom nektek ezt a videót, amely összefoglalja és megmutatja nektek az általam leírt szokásokat. Sajnos angol nyelvű, de még ha nem is ismeritek a nyelvet, az előzőkből tudni fogjátok, hogy miről van szó.

*Szószedet/szótár:
charye (차례) - hálaadó szertartás
seongmyo (성묘) – a sírok meglátogatásának elnevezése
beolcho (벌초) – a sírok megtisztításának szokása
ssireum (씨름) – koreai birkózás, szabályai némileg különböznek az általunk ismertektől
ganggangsullae-t (강강술래) – tradicionális koreai tánc

Írta: Lexa (Páncél Alexandra)

Források:
http://english.visitkorea.or.kr/enu/SI/SI_EN_3_6.jsp?cid=811650
http://en.wikipedia.org/wiki/Chuseok
http://25.media.tumblr.com/4f697d1dd40ee5ee160c2c58937d8ed7/tumblr_mrftp7kbKC1swnu5bo1_500.jpg