M�lt h�ten a Chuseok-r�l �rtam nektek, ahol megeml�tettem, hogy a koreaiak hanbokot �ltenek magukra az �nnep alkalm�b�l. Bizony�ra n�h�nyatok nincs teljesen tiszt�ban azzal, hogy milyen viseletr�l is van sz�, ez�rt �gy gondoltam, hogy ezen a h�ten bemutatn�m nektek ezt a tradicion�lis �lt�z�ket.

A hanbok k�t f� r�szb�l, valamint a hozz� tartoz� als�ruh�zatb�l, zokniszer� r�vid harisny�b�l, �s k�l�nleges cip�b�l �ll. A n�kn�l egy mell alatt v�gz�d� kab�tka (jeogori) �s egy szoknyar�sz (chima), al� pedig als�szokny�t vagy nadr�got h�ztak. A f�rfiakn�l pedig egy hosszabb kab�t - amire mell�nyt is h�zhattak - mell� �rtelemszer�en nadr�g (baji) val�. A kab�tokat szalagokkal (goreum) r�gz�tik meghat�rozott, f�loldalas masni alakzatban.

Teljes cikk�rt kattints a b�vebbenre!

Egy kis t�rt�nelem

Valamikor a h�rom kir�lys�g idej�n (1-7. sz�zad k�z�tt) jelent meg a hanbok els� v�ltozata, �m az�ta j� n�h�ny �talak�t�son esett �t. Fejl�d�s�re hat�ssal voltak a k�rnyez� orsz�gok: K�na, Mong�lia, illetve a nom�d n�pek viseletei is.

A f�rfiak nadr�gja eleinte sz�kebb volt, a lovagl�s megk�nny�t�se miatt, azonban k�s�bb b�vebb sz�r�ak lettek, el�seg�tve a k�nnyebb fizikai munk�t �s k�nyelmesebb� t�ve a padl�n �l�st. Kezdetben a kab�tka hossza �s jellege mind a f�rfiak, mind a n�k eset�ben ugyanolyan volt. Cs�p�ig, vagy m�g lentebb �rt, sz�k ujjal rendelkezett, ami a nom�d, vad�sz� �letm�dot t�kr�zte. A n�i kab�t azonban az id�k folyam�n egyre r�videbb� v�lt. A f�rfi kab�t hossza �s jellege viszont gyakorlatilag a Silla kir�lys�g �ta v�ltozatlan.

A szoknya az �si K�n�b�l sz�rmazik, mely a Goryeo-korszakban egyre b�vebb �s terjedelmesebb lett. Ak�r a 6-7 m�ter sz�less�get is el�rte. Hosszuk, terjedelm�k, az als�szokny�k sz�ma �s milyens�ge a visel�je t�rsadalmi st�tusz�t is mutatta. A chima-t nem a der�kn�l, hanem a mell f�l�tt r�gz�tik szalagokkal. A b� szoknya teljesen elrejtette visel�j�k alakj�t, viszont elegend� mozg�steret biztos�tott a gyakran guggol� poz�ci�val j�r� h�ztart�si munk�k elv�gz�s�hez.

Az �lt�z�keket megk�l�nb�ztett�k alkalom szerint is, a h�tk�znap viselt ruh�k m�sok voltak, mint amit az �nnepeken vagy temet�skor viseltek.

A f�rfiak �s n�k egyar�nt k�l�nf�le sapk�kat, kalapokat, illetve k�l�nleges alkalmakkor fejd�szeket is viseltek. A n�k haj�ba d�szes hajt� (binyeo) ker�lt, melynek anyaga �s hossza, a f�rfiak eset�ben pedig a kalapjuk form�ja mutatta visel�j�k hely�t a t�rsadalmi rangl�tr�n vagy beoszt�s�t a hivatalokban.

A hanbok eg�szen a 19. sz�zad v�g�ig mindennapos viselet volt, a 20. sz�zadban azonban gyorsan felv�ltott�k a nyugati �lt�z�kek. A 21. sz�zadban m�r csak k�l�nleges esem�nyeken, �nnepek alkalm�val, esk�v�k�n, temet�seken viselik a koreaiak.

Manaps�g modern hanbok kollekci�k a vil�g divatkifut�in is megjelentek, az egyik legismertebb divattervez� ezen a t�ren Lee Young Hee, aki sz�mos telev�zi�s sorozat, p�ld�ul a n�lunk is vet�tett A Silla kir�lys�g �kk�ve sz�m�ra is tervezett hanbok koszt�m�ket.

Anyagok, sz�nek

A k�zemberek t�bbnyire egyszer�, feh�r, pamut vagy v�szon hanbokot viseltek. A dr�g�bb anyagokat csak a nemess�g engedhette meg mag�nak. A k�zn�p sz�nes ruh�kat csak �nnepek vagy nagy csal�di esem�nyek (esk�v�, temet�s) alkalm�val viselhetett.

A nemess�g, illetve a tehet�sebbek megengedhett�k maguknak az olyan dr�ga sz�veteket is, mint  a selyem, a szat�n vagy a muszlin. A sz�veteket f�rads�gos munk�val, term�szetes anyagokb�l (pl. vir�gok szirmai, f�k k�rge) kinyert sz�nez�anyagokkal festett�k be.

Maguknak a sz�neknek is nagy jelent�s�ge volt, n�h�nyat meg is eml�ten�k k�z�l�k.

• Az aranys�rga az univerzum k�z�ppontj�t szimboliz�lja, ez�rt csak az uralkod�i csal�d viselhette. Ennek ellen�re volt id�, amikor m�g a koreai kir�lyok sem hordhattak aranysz�n� ruh�t, mert az a k�nai cs�sz�r sz�ne volt, �gy a v�r�set viselt�k helyette.
• A v�r�s a gazdags�g �s a j� szerencse sz�ne, az esk�v�i ruh�kban k�sz�nt vissza.
• Az indig� az �lland�s�g szimb�luma, az udvarh�lgyek �s a tud�sok sz�ne volt.
• A fekete a teremt�s �s az �r�kk�val�s�g sz�ne, a f�rfiak kalapj�ban jelent meg.
• A nemes f�rfiak a k�k k�l�nb�z� �rnyalatait viselt�k, mert a koreai kult�ra f�rfiakat a keleti �gt�jjal azonos�tja, annak sz�ne pedig a k�k.
• A n�i hanbok sz�ne a piros vil�gosabb �rnyalatait t�kr�zte (r�zsasz�n, lila), illetve a k�k, a s�rga �s barna �rnyalatokat. A hajadon l�nyok �l�nkebb, a f�rjezett asszonyok s�t�tebb sz�nekben j�rtak.
• A nyakr�sz, ujjr�sz, a szalagok �s zsin�rok kontrasztos sz�nekkel k�sz�ltek, mert a koreaiak v�lem�nye szerint ez kiemeli az �lt�zet sz�ps�g�t.

Nekem is kedvem t�madt p�r darab felpr�b�l�s�ra, nektek nem? :) Ha b�vebben szeretn�tek olvasni a hanbokr�l akkor �rdemes a wikip�di�n r�keresni. �n megpr�b�ltam nektek a legl�nyegesebb �s leg�rdekesebb dolgokat kiemelni, de ott j�val r�szletesebben olvashattok az �lt�z�k k�l�nb�z� darabjair�l.

�rta: Lexa

Forr�s:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanbok